~Inuyasha és Sesshoumaru Világa~
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Ha tetszik az oldal, akkor...
 
ELÉRHETŐSÉGEK

E-mail

 aniyou@citromail.hu

MSN

 youkai.aniyou@hotmail.com

 

 
Háttérzene (Haru no Katami)
<bgsound src="http://animes.uw.hu/Hajime_Chitose-Haru_no_Katami.mp3" loop=true>
 

 

Megtetszett ez a zene? Akkor IDE kattintva letöltheted! 

 

 
Aktuális holdfázis

Holdfázis
 
Még csak ennyi az idő...
 
Chat
Ne a chatben hirdess!!! ----- You mustn't advertising in the chat!!!
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Extrák
 
Humor
 
Képek
 
A sorozattal kapcsolatban
 
Fanworks
 
Érdekességek
 
TESZT!!!
 
Linkek, Bannerek, Társoldalak
 
Japán horoszkóp
 
Könyvajánló
 
Szavazz!
Melyik a kedvenc openinged?

Change The World
I am
Owarinai Yume
Grip!
One Day, One Dream
Angelus
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Midayoi (by Mido-chan & Yume-chan)
Midayoi (by Mido-chan & Yume-chan) : 15.

15.


XV. Újra otthon

 

 

Másnap is későn ébredtek. De Mido számára különös volt ez az ébredés. Halk ütemes szívverés dobbanásaira ébredt. Kinyitotta a szemét, és az ébren ülő szellemre nézett.

-          Jó reggelt! – nézett rá a férfi.

-          Neked is. – a lány nagyot nyújtózott és kedveséhez bújt – Sessh?

-          Hüm?

-          Nem lehetne minden reggel így ébredni? – kérdezte.

-          Én nem bánnám.

-          Akkor ezt megbeszéltük. Figyelj, ma edzünk, ugye? – kérdezte a lány.

-          Ideje lenne. – válaszolta a démon és megmozdult.

Reggeliztek, aztán edzés. A karmok, csapások és gyorsaság tréningje. Aztán kis szünet, majd célba lövés Kagoméval. Aztán ebéd, majd szieszta következett. Aztán eljött az, amire Mido oly rég vágyott. Sesshoumaru vívni tanította. A legegyszerűbb egy kardos hárításokat, szúrásokat és vágásokat gyakorolták. Aztán egész délután a kardok csilingelésétől zengett az erdő. Este Mido hulla fáradtan borult az ágyba, ami jelen estben a fehér prémből és Sesshoumaru vállából állt.

Aztán másnap újra edzés. De most már Midonak mind a két kardot kellett forgatnia. A lépések, minden tökéletesen ment neki. Nagyon jó közelharcosnak bizonyult. Nem testi erejére alapoztak, hanem kisebb termetére és mozgékonyságára, gyorsaságára. Mido még napnyugtakor sem akarta abbahagyni az edzést. Sessh a végén már unaloműzés ként begyorsított, hol itt jelent meg, hol ott tűnt el. Szegény lányt jól össze is zavarta. Hangosan koccantak páncélján a találatok. Mido vért izzadva küzdött és lassan megérezte hol fog felbukkanni a démon, sőt legnagyobb örömére az ő kardjai kocogtak már néha Sessh páncélján.

Aztán késő este együtt mentek megmosakodni a tóhoz, de Mido elég rosszul érezte magát, úgyhogy hamar lefeküdt aludni.

Aztán reggel… Arra ébredt, hogy valami iszonyatosan görcsöl a hasa. „Ó, a fene!” – gondolta és feltápászkodott. Sessh már nem volt mellette, de a lány kelésére vissza tért. Megmozgatta az orrát majd a lányra nézett.

-          Meg sebesültél? – kérdezte miközben a lány idegesen próbálta megigazítani a ruháját.

-          Nem.

-          Akkor mért vérzel? Érzem a véred szagát!

-          Ez komoly? - rémült meg a lány és idegesen próbálta megnézni a saját fenekét.

-          Mido… - kezdte a démon.

-          Erre most nincsen idő! Könyörgöm, azonnal vigyél haza! – suttogta rémülten Midayoi, de már rohant is a többiekhez.

-          Mi ez a vérszag? – fogadta a ma reggel különösen mogorva Inuyasha.

-          Ne kezd te is! – sziszegte a lány, aztán Sangoékhoz rohant.

-          Nekem most haza kell mennem. Kérlek vigyázzatok Rinre egy-két napig, aztán feltétlen visszajövünk érte.

-          De Mido…- néztek rá értetlenül a lányok.

-          Majd látjuk egymást! Sayorana! – kiabálta a lány és már futott vissza Sesshoumaru felé.

A démon ugyan ott állt ahol hagyta. Mido megállt előtte és türelmetlenül rá szólt:

- Na! Siessünk!

Sessh kelletlenül ölebkapta a lányt és gömböcskévé változott. Mido egész úton ingerült volt, és azért nyaggatta, hogy gyorsítsanak. Sesshoumaru a béketűrés határán volt, és már arra készült, hogy jól kiosztja a lányt, de amikor a kétségbeesett gyönyörű barna szemekbe nézett, még sem tette. Majd egy háromnegyed órát repültek, messzire jutottak az átjárótól. Végigszáguldottak a tájon és az átjárót rejtő rét felé közeledtek. A démon ereszkedni kezdett, és átsuhant a lánnyal a karjában az átjárón. Egészen a ház ajtajáig vitte a lányt, ott aztán Mido szó nélkül kiugrott a kezei közül és berohant.

-          Sziasztok! Megjöttem! – és már el is tűnt a WC-n.

-          Kicsim te vagy az? – kérdezte édesanyja az ajtó előtt.

-          Igen anya. Most dolgom van, de majd mindent elmesélek. Hány óra van? – kérdezte.

-          Mindjárt 8. – mondta az időt anyukája.

-          Akkor még beérek a suliba. – azzal a lány kivágódott az ajtón.

Besprintelt a szobájába, ott ledobálta a ruháit és a mosni valóhoz tette. Villámgyorsan átöltözött és bedobálta a kezébe kerülő könyveket a táskájába. „Már lassan 2 hete nem voltam suliban. Csütörtök van, ma legalább csak 6 órám lesz! – gondolta és kirohant a szobából.

-          Anya, fél 2re itt vagyok, majd mesélek! – kiabálta.

Kirohant és Sesshoumaruba ütközött. A démon még mindig ott állt a ház előtt. A lány idegesen az órájára nézett.

-          Figyelj, nekem be kell mennem az iskolába! Fél 2re itthon vagyok! Addig foglald le magad, vagy menny vissza! – röpke puszit nyomott a döbbenten álló démon arcára és elszaladt az utca felé.

Az iskoláig rohant, és próbálta átfutni a fejében a már több hete hallott ismereteket. Csöngetés után érkezett be. Illedelmesen bekopogott és helyet foglalt. Egész nap, még szünetekben is írt. Vázlatot másolt, feladatot oldott meg. Úgy érezte soha nem lesz vége ennek a napnak. Ráadásul megtudta hogy két nap múlva városi tesztet ír az egész osztály. Mido legszívesebben elsírta magát. Nem volt eddig sem kitűnő, de mindig legalább 4es átlaga volt. És most. Két napon keresztül éjszakába nyúlóan tanulhat. Délután teljesen kimerülten, és letörve kullogott hazafelé. Még ahhoz sem volt, kedve hogy barátnőivel beüljön valahova ebédelni. Fejét lehajtva sétált az egyre kihaltabb délutáni külváros felé. Közben még a tízóraiját majszolgatta. Magszárú cipőjét, és meg, meg libbenő iskolai egyenruháját nézte. Piros szoknyát, fehér matrózblúzt, kék gallérral és piros kendővel viselet. Lassan 3dik éve. Nagyot sóhajtott, és még lassabban bandukolt. Aztán meglátta a lépcsőket. Felslattyogott rajtuk és még kelletlenebbül elindult a ház felé. Aztán felnézett és legszívesebben visszament volna az iskolába. Sesshoumarutól teljesen megfeledkezett. A démon a háztetőn feküdt, kényelmesen elhelyezkedve. Mikor meglátta a lányt, egy könnyed mozdulattal leugrott. Mido teljesen kétségbe esett.

-          Mi van? – kérdezte Sessh a maga ”kedves” stílusával.

-          Figyelj, nekem most dolgom van itt.

-          De vissza kell mennünk! – nézett a lányra értetlenül a démon.

-          Nem lehet! Két nap múlva városi tesztet ír az évfolyamom! Tanulnom kell!

-          Nem érünk rá!

-          Sesshoumaru! Menny vissza, ha akarsz, én maradok! – azzal Mido sarkon fordult és belépett a házba.

Ledobta a táskáját, levetette a cipőit, és a konyhába ment. Édesanyja csevegve ebédet, vagy inkább uzsonnát rakott elé. A lány szó nélkül megette az adagját, ivott egy pohár szörpöt, és visszament a szobájába. Leült az íróasztalához, kinyitotta a könyvét, és tanulta az algebrai törteket, lapokat tele írt számításokkal. Soha nem volt jó matekos, de a teszt eredménye majdnem olyan nagyban számít, mintha két jegyet kapna, és eldönthetné a félévi jegyét. Október van, és neki a sok hiányzás miatt csak két jegye van, ha ezt megírja legalább 4-esre, van esélye a félévi jeles bizonyítványra.

Mido órákon át tanult, észre sem vette hogy besötétedett. Néha anyukája bevitt neki, egy kis teát vagy rágcsálni valót. Mido fel sem nézett, a két hetes hiányzását kellett bepótolnia 2 nap, illetve éjszaka alatt. Már éjfélre járt az idő, amikor is halk neszre kapta fel a fejét. Hátrafordult, de nem látott semmit. Aztán felkelt és kinyitotta az ablakot, hogy egy kis friss levegőt engedjen be. Elindult, hogy lemosdik, és lefekszik aludni. Mikor már a pizsamáját húzta, újra meghallotta a neszt. Kilépett a paraván mögül, és újfent nem talált semmit. Nagyot sóhajtott, és megrázta a fejét.

-          Úgy sem jössz vissza! – motyogta maga elé.

-          Kire gondolsz? - kérdezte egy hang, egy jól ismeret hang a háta mögül.

-          Sesshoumaru! – kiáltotta Mido örömmel.

-          Fáradt vagy, feküdj le! – mondta a démon és közben az ablak felé sétált.

-          De, mért jöttél vissza? Mondtam, hogy még 2 nap kell nekem… - Mido szomorúan nézte a férfi hátán a csillogó ezüst hajszálakat.

-          Nem azért jöttem, hogy visszavigyelek.

-          De akkor…?

-          Csak tudni akartam hogy jól vagy-e? De én megyek is. – válaszolta Sessh és fellépett az ablakpárkányra.

„Hiányoztam neki?!?” – Mido nagyon boldog volt, és ijedten kapott a démon után, amikor az menni készült.

-          Várj! Nem kell visszamenned! Elférsz itt is! – fogta meg Sesshoumaru kezét, és a démon szemébe nézett – Amúgy azt hittem, megsértődtél, és nem jössz vissza.

-          Nem vagyok sértődékeny. – húzta meg a démon a vállát.

-          Akkor maradsz?

-          Ha azt akarod! – sóhajtott Sessh.

-          Jó, akkor feküdjünk le, utána még beszélgethetünk. – ásított nagyot Mido és felhajtotta az ágytakarót.

Leült az ágyra, és Sessh re nézett, aki még mindig ugyan ott állt.

-          Mire vársz?

-          Hát, én hova? – kérdezte értetlenül a démon, és a ki nem húzott kanapéra nézett.

-          Ne bolondozz, gyere ide, csak előtte a kardokat meg az ilyeneket rakd, le! – mosolygott a lány és eldűlt a puha párnák közt, majd lehunyta a szemét.

Pár perc múlva érezte, hogy valaki mellé fekszik. Csukott szemmel a démonhoz bújt, és halkan a fülébe súgta.

-          Bocsi, de nekem pihenni kell. Jó éjt.

A szellem nem válaszolt csak magához ölelte a szeretett lányt, és mind ketten elaludtak.

 

 

Reggel Midayoi vekkere ébresztette őket. A lány álmosan kereste a csörgőórát, az éjjeli szekrényen. Sesshoumaru pedig szívrohamot kapott. Rémülten ült fel az ágyban, és füleire tapasztotta a kezét. Mido nagy nehezen lenyomta az órát. Aztán a démonra nézett. Sesshoumaru szemei fájdalmasan kikerekedtek, még mindig a fülét fogta, és szép haja kócosan lógott a szemébe. Mido önkéntelenül elvigyorodott a látványon. Aztán kimászott az ágyból, és a fürdő felé csoszogott. Megmosakodott és felöltözött. Mikor kijött Sessh még mindig az ágyon ült, egyik lábát felhúzva, és a falnak támaszkodva.

-          Nem tudom mi volt ez, de széttépem, ha még egyszer ezt csinálja! – morogta.

-          Semmi gond, ez csak az ébresztő órám volt. Legközelebb nem ezt húzom fel. De nekem mennem kell. – mondta a lány, és közben a könyveit rakta az iskola táskájába.

-          Elkísérlek! – kelt fel a démon.

Mido elmosolyodott, de azért tovább pakolt, és csak később válaszolt.

-          Nem biztos hogy ez jó ötlet… - kezdete.

-          Mért?

-          Hát, tudod nagyon feltűnő lennél. Ez a ruha, a hajad, a méregcsíkokról meg a félholdról a homlokodon nem is beszélve. És nem akarom, hogy valami bajod legyen.

-          Tudok magamra vigyázni. És az én koromban sincs mindenkin méregcsík, meg karmok. – válaszolta Sessh.

-          Figyelj, ez nem a te korod, és nem ismered. Majd egyszer eljöhetsz velem, de most nem. – azzal Mido kilépett az ajtón, a konyhába sietett és felhörpintette a kakaóját.

Sesshoumaru, utána sietett, úgy ahogy volt. A konyhában Mido húga és édesanyja is éppen reggeliztek.

-          Jó reggelt! – nyögte a meglepett nő.

A démon csak biccentett és Midohoz lépett.

- Akkor csak követelek. Nem fog észrevenni senki. – fűzte a lányt.

- Sesshoumaru, el fogok késni. Ha azt mondom, hogy nem, akkor nem.

 
~Üzenet a látogatónak~

 

 
Frissítések

 

Jó nézelődést!

 
Jelenleg...
látogató olvassa a lapot.
 
Számláló
Indulás: 2005-11-23
 
Fanfictionok
 
Paródiák
 
Hentai-Paródia (16+)
 
Hentai (18+)
 
Versek
 
Gportál-Mail belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Kurzor
 
Csúszka
 
Link-effekt
 
Szavazz!
Melyik a kedvenc endinged?

My Will
Fukai Mori
Dearest
Every Heart
Shinjitsu no Uta
Itazurana Kiss
Come
Brand New World
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 

A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!