11. fejezet
A Démonok mestere by Danton
11. Gondolatok
– Te hogy döntesz Sesshoumaru? – Nem hiszem, hogy tudnál nekem bármi újat is mutatni. – Az erőddel kapcsolatban valóban nem. De a Tenseiga-t közel sem tudod rendesen használni. – Csak egy haszontalan kacat. Nem méltó hozzám. – És mégis hordod. Sokkal több mindenre képes, mint azt hiszed. – És te meg tudnád mutatni? – kérdezte Sesshoumaru közömbösen. – Talán – mosolygott ravaszul a Démonok mestere. – De ezért neked is sokat kell tenned. – Nem tudsz olyan feladatot adni, amit ne oldanék meg könnyen. – Magabiztos vagy, akárcsak az apád – kacagott fel a Démonok mestere – sok mindenben hasonlítasz rá. Amúgy te miért nem hoztad ide a társaidat? Azt még elhiszem, hogy a démonokat nem zavarja a kinti hideg, de a kishölgy szerintem már igencsak fázhat. Sesshoumaru szeme élesen megvillant. A Démonok mestere folytatta: – Tényleg azt hitted, hogy nem veszem észre? Lehet, hogy nem mehetek a várfalakon túlra, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudom mi zajlik odakint. Jobban hasonlítasz Inu no Taishora semmint azt hiszed, vagy bevallod magadnak. Egyébként nekik is előkészítettem egy-egy szobát. Teljesen felesleges kint éjszakáztatnod őket. Aku majd nektek is megmutatja a szobáitokat. – Elég szemtelen egy szolga – jegyezte meg halkan Sesshoumaru. – Csak fiatal és merészebb még mint kéne. Elmesélte, hogy kis híján elevenen megnyúztad a tincs miatt. – Hogy került hozzá? – Én adtam még neki régen, hogy megismerje apád szagát. Nem gondoltam, hogy még megvan neki. Gondolom legközelebb már sokkal óvatosabb lesz veled. – Nem lesz legközelebb. – Ha el akarod foglalni a nyugati trónt, akkor dehogynem. Ő a legfontosabb futárom, így ha apád nyomdokaiba lépsz gyakran fogsz találkozni vele. De ez még a jövő zenéje. Azt tanácsolom pihenj le, a holnapi nap eléggé kimerítő lesz mindannyiótok számára.
Sesshoumaru csak egy halk morranással felelt, majd szellemgömb alakjában elindult Rinékért.
Folytatás következik...
|